Blogom célja, témája

Kedves Látogatók!

Blogom központi témája a magyarországi cigányság. Elsődeleges célom, hogy összefoglaljam és bemutassam a magyarországi cigányokat, hogy egy teljes képet kapjatok róluk/rólunk. Milyen csoprortjaink vannak, milyen nyelveket beszélnünk, milyen a kultúránk, milyen szokásaink, hagyományaink stb. vannak. 

Blogom másodlagos célja, hogy a azoknak a gyerekeknek/fiataloknak/ vagy bárkinek, aki a cigányságról tanul, cigánysággal foglalkozik, annak segítséget nyújtsak ezzekkel az összefoglalókkal.

Ha bármivel kapcsolatban kérdésetek, kérésetek van, vagy esetleg kíváncsiak vagytok valamilyen a cigánysággal kapcsolatos témára, kérlek írjatok!

Előadóművészek, hírességek

Zenészek

Zenekarok

Énekesek

Képzőművészek

Írók

Politikusok

Sportolók

Cigány himnusz és zászló



Himnusz

A magyarországi romák hivatalosan is elismert himnusza a Gelem, gelem kezdetű nemzetközi cigány himnusz.

 

Emellett azonban a magyarországi romák körében egy másik költemény két különböző dallamváltozata is himnuszként vált ismertté. Egy Bari Károly által gyűjtött népmese alapján Varga Gusztáv írt dalszöveget magyarul, Orsós Jakab pedig beás nyelven. A dallamot a Kalyi Jag együttes szerezte, és Lungoj o drom angla mande („Hosszú az út előttem”) című lemezükön jelent meg Könyörgés címmel. Miután a dal beásul hangzik el, ezért a beások körében azonnal nagy népszerűségre tett szert, és azóta ez a beás himnusz.

 

Ugyanennek a szövegnek a magyar nyelvű változatát egy másik, gyorsabb dallammal dolgozta fel az Ando Drom együttes, amely szintén gyorsan népszerű lett a cigányság körében. Ezt a változatot a nagy nyilvánosság előtt először Horváth Aladár minősítette himnusznak, 1993-ban, az Egerben rendezett roma polgárjogi tüntetésen. Ennek hatására ezt a dalváltozatot sokan a „magyarországi cigányság himuszának” tekintik. A dal szövege magyarul így hangzik:

Zöld az erdő, zöld a hegy is
A szerencse jön is, megy is
Gondok kése husunkba vág
Képmutató lett a világ

Egész világ ellenségünk
Űzött tolvajokként élünk
Nem loptunk mi csak egy szöget
Krisztus vérző tenyeréből

Isten, könyörülj meg nékünk
Ne szenvedjen tovább népünk
Megátkoztál, meg is vertél
Örök csavargóvá tettél

Az utóbbi időben, főként vallásos roma közösségek az utolsó két sor helyett inkább azt éneklik: Megáldottál, megváltottál, / Országodba befogadtál.

Zászló

A magyarországi cigányság is a nemzetközi cigányság zászlaját tekinti sajátjának.

Indóeurópai nyelvcsalád nyelvei

Ezen a nyelvfán megtalálhatjátok a cigány nyelveket, és megtudjátok nézni, hogy melyik nyelvekkel állnak rokonságban az egyes cigány nyelvek.

Beás cigányok- Ticsánok

Elnevezésük a román „ticean” szóból ered, jelentése: Tisza vidékiek.

Leginkább Füzesabonyban, Tiszafüreden az Észak-Alföldön élnek.

Leggyakrabban román eredetű vezetékneveket viselnek, például: Nyerlucz, Serbán, Lingurár.

Az árgyelán és muncsán közösségekkel ellentétben ők mára leginkább – olykor kifejezetten jómódú – kereskedőkké váltak.

A három magyarországi beás csoport közül ők érkeztek legkésőbb az országba.

Elszigetelődésüknek köszönhetően ők őrzik leginkább nyelvjárásuk jellegzetességeit.

Beás cigányok- Muncsánok

„A muncsán” elnevezés a román „Muntenia”, magyarul: hegyvidéki, hegyi, illetve Havasalföld román nevére utal.

Később érkeztek az országba, mint az árgyelánok, ezáltal anyanyelvüket jobban őrzik.

Alsószentmárton és környékén laknak muncsánok, akik a mai napig őrzik kultúrájukat, hagyományaikat, szokásaikat.

Hagyományos foglalkozásaik: kosárfonás, teknővájás, fakanálkészítés.

Jellegzetes neveik: Gyurgyovics, Petrovics, Jovánovics, Orsós, Balogh.

Nyelvjárásuk rengeteg jövevényszót tartalmaz.

Beás cigányok- Árgyelánok

A beás cigányok legnagyobb részét alkotják.

Az egész Dél-Dunántúlon szétszórva élnek, főként Zala, Vas, Baranya és Tolna megyékben.

Ők érkeztek legkorábban a beás cigányok közül az országba, emiatt már kevesebben beszélik anyanyelvként az árgyelán nyelvjárást.

Hagyományos foglalkozásaik közé tartozik: kosárfonás, fakanálkészítés, teknővájás.

Elnevezésüket a román „ardelean” – magyarul: erdélyi kifejezés után kapták.

Jellegzetes neveik: Kalányos, Orsós, Ignácz, Bogdán, Balogh, Nyerges.